Ne ess pánikba! Mindig legyen nálad törülköző, ha az Galaxisban akarsz stoppolni! Ha viszont egy Vasaló (vagy valami hasonló) nevű olasz borból akarod a dugót kihúzni dugóhúzó nélkül, akkor inkább ess pánikba. És ha Berlinbe jössz, mindenképpen hozzál magaddal dugóhúzót!
Tegnap este Hajnival úgy döntöttünk, hogy megiszunk egy bort és megkeressük választ az életre nagy kérdésére, meg a világmindenségre... meg mindenre. Megválaszoljuk a kérdések kérdését, na. Vettem is egy üveg bort.
Itt vannak csavaros tetejű borok, amihez nem is kell dugóhúzó. Na, ez nem ilyen volt. Először naivan egy kiskanállal próbáltam benyomni a dugót, de meg se mozdult. Gondoltam nem baj, majd a kulcsommal. A kulcs sikeresen bele is fúródott a dugóba, de se befele, se kifele nem történt elmozdulás. Ekkor már messze meghaladtuk a borkibontás átlagos időtartamát, meg már tikkadtunk a szomjúságtól, úgyhogy egy kicsit megmozgattam a kulcsot, hátha megmozdul a dugó (már ennem is örültem volna). Történt is változás, de nem a dugó, hanem a kulcs mozdult, ami nem is lett volna baj, de csak az egyik fele. Magyarán elgörbült. Innentől Hajni próbálkozott a bor kibontásával, én pedig a kulcs kiegyenesítésével, mindketten ugyanakkora (semmi) sikerrel.
Mikor a kulcsügyet feladtam, közös erővel, az eszközhasználat tekintetében csimpánzokat megszégyenítő kreativitással láttunk neki a dugóhelyzet megoldásának lakattal, késsel, ollóval, szempillaspirállal. Némi szenvedés után sikerült is elérni, hogy a kés átütötte a dugót, ami be volt betonozva az üvegbe. Ekkor jött Hajni egy őrült ötlettel: egy pumpával (vagy mivel) hozzájutunk a borhoz. Nagy nehezen sikerült is akkorára tágítania a lyukat, hogy átférjen a kicsi műanyag cső (és nem is tört bele, pedig ez a körülményekhez képest igen nagy teljesítmény), úgyhogy elkezdtem a bor pumpálását.
Most mindenki képzelje el, amint a röhögéstől ki se látok a fejemből, és közben egy műanyag pohárba próbálom fecskendezni a bort, ami szépen jön is, porlasztva, majdnem légneműként. Az, hogy nagyjából milliliterenként kell kitölteni a bort, nem tántorított volna minket, viszont egy pumpaszerűség minden harmadik nyomás után szétesett először kettő, majd három, majd egyre több darabra. Szóval ez a módszer sem működött.
Tágítsuk csak tovább azt a lyukat, és töltsük át a dugón a bort! Újabb zseniális ötlet. Egy késsel a kezemben meg is próbáltam kivitelezni, és ekkor - csodák csodája - a dugó lecsúszott az üveg belsejébe! Kísérőnek a kispriccelő bor válltól fölfelé teljesen beborított, de ez a győzelem jele volt. Az egyetlen zavaró tényezőnek az bizonyult, hogy továbbra is benne állt a kés, amit ha kihúzunk, akkor jön a dugó is. De hozzájutottunk a borhoz! Győzelem!
Végül egy kiskanál és legalább három kéz segítségével a kést is sikerült épségben megmenteni. Az utolsó izgalom a hazaérkezés volt, ugyanis ez A kulcsom: a postaládához, a kapuhoz, a lakásajtóhoz és a szobámhoz is ez való, így ha elveszítem, akkor fel kell törni a szobámat (ha sikerül bejutnom a lakásba). A zárból félig kilógó kulcsot végül sikerült visszagörbíteni, így sikeresen hazajutottam.
Ez az este is jól sikerült.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése